�j bejegyz�s Friss�t�s

2006.11.15. 20:13

Bab���m, k�szii:) Halj�tok, t�k�m tele, nem megy az MSNem!!!! Nektek j�?? pogee

2006.11.15. 20:04

K�szi Betti!! sz

2006.11.15. 20:00

ez egy olvashat�bb verzi�:D Defin�ci�:Az a, b term�szetes sz�mok eset�ben az a sz�mot a b oszt�j�nak nevezz�k, ha tal�lunk olyan q term�szetes sz�mot, hogy fenn�ll az aq=b egyenl�s�g. Ekkor azt mondjuk: b oszthat� a-val. Val�di oszt�: egy sz�m 1-en �s �nmag�n k�v�li oszt�it a sz�m val�di oszt�inak nevezz�k. Nem val�di oszt�: 1�s a az a sz�mnak nem val�di oszt�i. Pr�msz�mok:Azokat a term�szetes sz�mokat, amelyeknek pontosan k�t oszt�ja van pr�msz�moknak nevezz�k .�sszetett sz�m:Azokat az egyn�l nagyobb term�szetes sz�mokat, amelyeknek kett�n�l t�bb oszt�juk van �sszetett sz�moknak nevezz�k. Bebizony�tat� t�tellel: B�rmely �sszetett sz�m, a t�nyez�k sorrendj�t�l eltekintve, egy�rtelm�en fel�rhat� pr�msz�mok szorzatak�nt. Ezt a t�telt a sz�melm�let alapt�tel�nek nevezz�k. Oszthat�s�gi szab�lyok: 1. egy term�szetes sz�m akkor �s csak akkor oszthat� 2-vel, 5-tel, 10-zel, ha az utols� sz�mjegye oszthat� 2-vel, 5-tel, 10-zel. 2. egy term�szetes sz�m akkor �s csak akkor oszthat� 4-gyel, 25-tel, 100-zal, ha az utols� k�t jegy�b�l �ll� k�thegy� sz�m oszthat� 4-gyel, 25-tel, 100-zal. 3. egy term�szetes sz�m akkor �s csak akkor oszthat� 8-csal, 125-tel, 1000-rel, ha az utols� h�rom jegy�b�l �ll� h�romjegy� sz�m oszthat� 8-cal, 125-tel, 1000-rel. 4. egy term�szetes sz�m akkor �s csak akkor oszthat� 3-mal, 9-cel, ha sz�mjegyeinek �sszege oszthat� 3-mal, 9-cel. Legnagyobb k�z�s oszt�: a k�z�s pr�mt�nyez�ket az el�fordul� legkisebb hatv�nyon �sszeszorozzuk. Legkisebb k�z�s t�bbsz�r�s: az �sszes el�fordul� pr�mt�nyez�t az el�fordul� legnagyobb hatv�nyon �sszeszorozzuk. Pozit�v eg�sz kitev�j� hatv�nyok: 1. B�rmely sz�mot, ha a kitev�je 1-n�l nagyobb, annyiszor vesz�nk szorz�t�nyez��l, ah�nyszor a kitev�je mutatja.  Azonoss�gok : a) azonos alap� hatv�nyokat �gy is szorozhatunk, hogy az alapot a kitev�k �sszeg�re emelj�k b) azonos alap� hatv�nyokat �gy is oszthatunk, hogy a k�z�s alapot a sz�ml�l� �s a nevez� hatv�nykitev�j�nek a k�l�nbs�g�re emelj�k c) hatv�nyt �gy is hatv�nyozhatunk, hogy az alapot a kitev�k szorzat�ra emelj�k d)szorzatot t�nyez�nk�nt k�l�n-k�l�n is hatv�nyozhatunk e) h�nyados hatv�nyoz�s�n�l k�l�n hatv�nyozhatjuk a sz�ml�l�t �s a nevez�t.2. b�rmely 0-t�l k�l�nb�z� val�s sz�m 0kitev�j� hatv�nya 1. Negat�v kitev�j� hatv�ny: ellentett kitev�vel a reciprok Norm�l alak: egy olyan szorzat, aminek egyik tagja 10 valamilyen hatv�nya,a m�sik pedig egy 1-t�l 10-ig terjed� sz�m de 10nem lehet .

2006.11.15. 19:58

Na emberk�k:) felraktam a matekpusk�t, ez az amit m�ltkori dog�ra csin�ltam, �jat nem csin�ltam, de sztem vmennyire ezt is tudj�tok majd haszn�lni, pogee neked meg nyomtatok. Betti

2006.11.15. 19:57

Defin�ci�:Az a, b term�szetes sz�mok eset�ben az a sz�mot a b oszt�j�nak nevezz�k, ha tal�lunk olyan q term�szetes sz�mot, hogy fenn�ll az aq=b egyenl�s�g. Ekkor azt mondjuk: b oszthat� a-val. Val�di oszt�: egy sz�m 1-en �s �nmag�n k�v�li oszt�it a sz�m val�di oszt�inak nevezz�k. Nem val�di oszt�: 1�s a az a sz�mnak nem val�di oszt�i. Pr�msz�mok:Azokat a term�szetes sz�mokat, amelyeknek pontosan k�t oszt�ja van pr�msz�moknak nevezz�k .�sszetett sz�m:Azokat az egyn�l nagyobb term�szetes sz�mokat, amelyeknek kett�n�l t�bb oszt�juk van �sszetett sz�moknak nevezz�k. Bebizony�tat� t�tellel: B�rmely �sszetett sz�m, a t�nyez�k sorrendj�t�l eltekintve, egy�rtelm�en fel�rhat� pr�msz�mok szorzatak�nt. Ezt a t�telt a sz�melm�let alapt�tel�nek nevezz�k. Oszthat�s�gi szab�lyok: 1. egy term�szetes sz�m akkor �s csak akkor oszthat� 2-vel, 5-tel, 10-zel, ha az utols� sz�mjegye oszthat� 2-vel, 5-tel, 10-zel. 2. egy term�szetes sz�m akkor �s csak akkor oszthat� 4-gyel, 25-tel, 100-zal, ha az utols� k�t jegy�b�l �ll� k�thegy� sz�m oszthat� 4-gyel, 25-tel, 100-zal. 3. egy term�szetes sz�m akkor �s csak akkor oszthat� 8-csal, 125-tel, 1000-rel, ha az utols� h�rom jegy�b�l �ll� h�romjegy� sz�m oszthat� 8-cal, 125-tel, 1000-rel. 4. egy term�szetes sz�m akkor �s csak akkor oszthat� 3-mal, 9-cel, ha sz�mjegyeinek �sszege oszthat� 3-mal, 9-cel. Legnagyobb k�z�s oszt�: a k�z�s pr�mt�nyez�ket az el�fordul� legkisebb hatv�nyon �sszeszorozzuk. Legkisebb k�z�s t�bbsz�r�s: az �sszes el�fordul� pr�mt�nyez�t az el�fordul� legnagyobb hatv�nyon �sszeszorozzuk. Pozit�v eg�sz kitev�j� hatv�nyok: 1. B�rmely sz�mot, ha a kitev�je 1-n�l nagyobb, annyiszor vesz�nk szorz�t�nyez��l, ah�nyszor a kitev�je mutatja.  Azonoss�gok : a) azonos alap� hatv�nyokat �gy is szorozhatunk, hogy az alapot a kitev�k �sszeg�re emelj�k b) azonos alap� hatv�nyokat �gy is oszthatunk, hogy a k�z�s alapot a sz�ml�l� �s a nevez� hatv�nykitev�j�nek a k�l�nbs�g�re emelj�k c) hatv�nyt �gy is hatv�nyozhatunk, hogy az alapot a kitev�k szorzat�ra emelj�k d)szorzatot t�nyez�nk�nt k�l�n-k�l�n is hatv�nyozhatunk e) h�nyados hatv�nyoz�s�n�l k�l�n hatv�nyozhatjuk a sz�ml�l�t �s a nevez�t.2. b�rmely 0-t�l k�l�nb�z� val�s sz�m 0kitev�j� hatv�nya 1. Negat�v kitev�j� hatv�ny: ellentett kitev�vel a reciprok Norm�l alak: egy olyan szorzat, aminek egyik tagja 10 valamilyen hatv�nya,a m�sik pedig egy 1-t�l 10-ig terjed� sz�m de 10nem lehet .

2006.11.15. 19:31

����hh, dr�g�im, ha vkinek van matekpusk�ja, akkor pl����z k�ddje m�r el nekem az e-mailemre!!! fasz MSN nem enged fel HELP US!!! Ha elk�lditek akkor felteszem, de nekem nincs matekpusk�m:(( ��h, m�g a szar szakk�r�s is visszavab nem �r:S ..Akkor pl�z send matekpuska to: lilu14@citromail.hu Betty bab�m, ha tudsz akkor nyomtass l�cci, irtam sms-be is!! Meg k�ldd el ha l�tod az emailomra!! K�sz=) Szerelmetes vir�x�lam, Szotya I'm sorry, hogy nincs fenn m�g, deh�t nincs pusk�m nekem se=( :@ elegem vanm�� (K�CS�G:D) pogee

2006.11.15. 15:48

Ki besz�l ilyen sz�pen spanyolul vagy olaszul vagy mi ez? nem baj.. Peti nem te volt�l?:D pogee

2006.11.15. 15:04

���h...Lol? DompR

2006.11.14. 18:57

Giulia oh mia cara ti prego salvami tu tu che sei l'unica mio amore non lasciarmi da solo in questa notte gelida per favore non vedi dentro miei occhi la tristezza che mi fulmina non scherzare sto in mare aperto e mi perdo e tu sei la mia ancora ti prego sali in macchina come faccio a respirare cosa faccio di me senza te Giulia oh mia cara non riesco a mangiare non dormo ormai da un secolo non mi credi senti la mia voce e con questa che ti supplico tu che sei il mio angelo non lasciarmi in mano agli avvoltoi fai quel che vuoi ma dammi il tuo amore dammi il tuo amore dammi il tuo amore dammi il tuo amore......

2006.11.12. 20:21

bocs,igazad van. de r�vid �-vel. tudod,mint a cd bor�t�n:K�VI A MEN�!!! N�ra

2006.11.11. 15:45

Nem a Kir�ly. A Men�. A K�viaMen�. DompR

2006.11.11. 09:55

�,de mi�rt kell mindig b�ntani szeg�ny k�vit?Nem el�g h ap�m meg akarja verni(egyszer �gy is elkapja)m�g ti is b�ntj�tok?Az�rt k�vi minden elismer�sem,m�g sose k�t�tted el olyan gyorsan a biciklidet �s tekert�l vele haza,mint azon a bizonyos keddi napon.Kifejezetten b�tor gyerek vagy te!K�VI A KIR�LY!!!N�ra

2006.11.08. 20:32

�S az hogy n�zne ki b�rkinek is az adatlapj�n hogy "megh�vot k�ldte: K�vezsdi g�bor??" szerencs�tlent hejb�l banoln�k... Boldee

2006.11.06. 16:04

BVAHAHAHAHA, K�vi az iwiwen. dej�, hogy nem csin�lok ilyen baroms�gokat...Domper877

2006.11.05. 20:10

Sziasztok! Akinek k�ldjek iWiW megh�v�t az sz�ljon min�l el�bb! Csak egy van! �dv: K�vezsdi G�bor

2006.11.05. 18:46

�desem! Ha egyszer nem fogalmaz�st �rn�l hanem mongyuk v�zlatot akkor az a negyede lenne...v legal�bbis kevesebb rizsais belef�rne de ez csak �p�t�jelleg� kritika Boldee

2006.11.05. 14:47

Dr�g�m nem tudtam r�videbbre fogni.. nyomtatva 4es bet�vel csin�ltam h���t el�g fur�n n�z ki..:D de holnap irunk ebb�l a 3m�vesb�l.. pogee

2006.11.05. 14:42

csak azt ne mondd h ezt pusk�nak h�vod... nyomtatva h�ny oldal? de ugye nem holnap irunk? Boldee

2006.11.04. 18:54

Felvil�gosod�s: A felvil�gosod�s a polg�ri t�rsadalom megteremt�s�t el�k�sz�t� eszmerendszert jelentette. ’8 sz�zad k�r�l kezdett kibontakozni. �j gondolkod�st jelentett az embereknek: a j�zan emberi �sz szabads�g�t a r�gi k�t�tts�gekkel szemben. A felvil�gosod�s egyik forr�sa az angol filoz�fia volt. Az angol Bacon �s Lock dolgozt�k ki az �n. empirikus ismeretelm�leti m�dszert, felfog�st. Az empirizmus szt. ismereteink v�gs� forr�sa a tapasztalat, az �rz�kel�s: a vil�g t�rgyainak az ember �rz�kszerveire tett hat�sa: m�dszere az indukci�: az egyes adatokb�l az �ltal�nos�t�shoz val� eljut�s. A felvil�gosod�s m�sik l�nyeges kiindul�pontja a racionalizmus. Az �jkori racionalizmus alapelveit a francia Descartes dolgozta ki, �rtekez�s a m�dszerr�l c�m� tanulm�ny�ban. Descartes a matematik�t tartotta a legfontosabb tudom�nynak, �s �gy gondolta, hogy minden m�st a matematik�ra kell fel�p�teni. Azt hirdette, hogy az �rtelem, a r�ci� ismereteink v�gs� forr�sa. Kiindul� t�tele volt az a mondat: Gondolkodom, teh�t vagyok (Cogito ergo sum). .. 1751-ben megsz�letett az Enciklop�dia m�, amely a 18. sz�zad legmodernebb ismeretanyag�t foglalta �ssze. M�r megjelen�s�nek �v�ben a vil�gn�zeti vit�k k�z�ppontj�ba ker�lt a m�. T�mogat�i t�bbs�ge azok az emberek voltak akik s�rgett�k az Angli�ban m�r megval�sult, Franciaorsz�gban m�g k�sleked� ipari forradalmat. N�metorsz�gban �s a Rajn�t�l keletre, csak k�s�bb kezdett kibontakozni a felvil�gosod�s. Klasszicizmus: A felvil�gosod�s egyben m�vel�d�st�rt�neti korszak is volt. Uralkod� st�lusir�nyzata a klasszicizmus, mely az antik g�r�g �s r�mai m�v�szetet tekintette mint�nak, c�lja ezeknek a m�alkot�soknak az ut�nz�sa volt. A klasszicizmus alapelve az a meggy�z�d�s, hogy az �kori g�r�g �s r�mai alkot�k m�v�szileg t�k�leteset hoztak l�tre. A klasszicist�k racionalist�k voltak, hittek abban, hogy a j�zan �sz az antik remekm�vek elemz�se �tj�n k�pes elvonni a t�k�letes m�alkot�sok l�trehoz�s�nak szab�lyait, s a m�v�szeknek csak ezek a szab�lyok megtart�sa �s alkalmaz�sa a feladatuk. Horatius figyelmeztet�se nyom�n c�lul t�zt�k ki, hogy a m�v�szeknek gy�ny�rk�dtetni �s egy�ttal haszn�lni, tan�tani is kell. A klasszicizmus m�v�szetelm�lete az ut�nz�s�rdek�ben merev m�v�szi szab�lyokat, dogm�kat alkotott. Legf�bb m�fajai: eposz, trag�dia, �da, epigramma, tanmese, tank�ltem�ny, szat�ra, episztola. A klasszicizmus k�zel k�t �vsz�zadon �t, 1630 �s 1830 k�z�tt volt Eur�pa legfontosabb m�v�szeti ir�nyzata. St�lust�rt�neti �rtelemben a barokk �s a romantika k�z�tt foglalt helyet, kezdetben a barokkal p�rhuzamosan l�tezett. A klasszicizmus irodalma a n�met klasszik�ban Goethe �s Schiller m�v�szet�nek idej�ben t�rt a cs�csra. A n�metek ink�bb a g�r�g m�v�szetekre t�maszkodtak, ellent�tben a franci�kkal, akik ink�bb a r�maiak�ra. Szentimentalizmus: A klasszicizmus mellet, mely f�leg a racionalizmus alapjain bontakozott ki, a 18. Sz�zadban kialakult m�sik, a klasszicizmust�l t�volod�, romantika fel� k�zeled� ir�nyzat, a szentimentalizmus. (irodalmon k�v�l m�s m�v�szeti �gakban nem jelentkezett). Nevezik m�g az �rz�kenys�g kultusz�nak is a szentimentalizmust. F�leg az empirizmusra �p�lt, �s az �rzelmeket, a tapasztalatok �ltal kiv�ltott lelki folyamatokat vizsg�lja. Az �rzelmek szabads�g�t hirdeti, tiltakozik az �rdekh�zass�g ellen, hangot ad a szem�lyes vonzalmon alapul� szerelem jogoss�g�nak. Tipikus szerepl�i a szentimentalizmus irodalm�nak a szenved�lyes szerelmesek, akik �rzelmeikben nagyon gazdagok, de cselekv�sk�ptelenek, �s csak a szenved�st �s gy�tr�d�st ismerik. A szentimentalizmus a m�nemek k�z�l a l�r�t, a m�fajok k�z�l a az el�gi�t helyezi el�t�rbe. Jellegzetes m�fajok m�g: napl� �s lev�lreg�ny. Fellazulnak a klasszicizmusban szigor�an elk�l�n�tett hat�rok, teh�t a l�ra az epik�val keveredik. �p�t�szet: Magyar Nemzeti M�zeum - Pollack Mih�ly. Esztergomi F�sz�kesegyh�z – Hild J�zsef. egri Sz�kesegyh�z, debreceni reform�tus Nagytemplom. Fest�szet: Jacques Louis David – Horatiusok esk�je, Marat hal�la. Szobr�szat: Ferenczy istv�n – P�sztorle�nyka. Zene: Haydn, Mozart, Beethoven. Angol pr�za: A 18. Sz�zad els� fel�ben megsz�letik az angol reg�ny. Nagy l�tsz�mban j�ttek l�tre �n�letrajzok, napl�k, �ti besz�mol�k, igaz t�rt�netek. A reg�ny nem volt elismert m�faj. Az als�bb oszt�lyba tratot� egyszer� polg�ri olvas�k �rdekes t�rt�netekre v�gytak, az �r�k pedig megalkott�k ezeket. Az �r�i p�ly�val m�r lehetett keresni, ez�rt nem mec�n�sokt�l f�ggtek a m�v�szek. Defoe: 1660-ban sz�letett, angol kispolg�ri csal�dban. Iskol�i ut�n keresked� lett, beutazta Spanyolorsz�got, It�li�t, N�met �s Franciaorsz�got. Perekbe �s ad�ss�gokba keveredett. K�s�bb �rni kezdett. El�sz�r vall�si, politikai iratokat. R�szt vett Anglia belpolitikai harcaiban, titkos �gyn�k is volt. Gyilkos ir�ni�j� r�piratai, pamfletjei miatt k�tszer beb�rt�n�zt�k. 1714 ut�n csendesen �s megh�z�dva �lt hal�l�ig. Legnagyobb angol �r�nak is nevezik. Robinson Crusoe: 1719 �prilis�ban jelent meg. Defoe f� m�ve. Kital�lt t�rt�net, b�r az �r� igaznak �ll�tja be. Egy sk�t matr�z t�rt�net�re �p�t a m�. Alexander Selkirk, aki 4 �ven kereszt�l egy lakatlan szigeten �lt haj�t�r�s k�vetkezt�ben. Defoe teh�t egy kital�lt alak kital�lt t�rt�net�t �rta meg, de a hitetlennek t�n� esem�nyeket hihet�en �rta meg. Val�szer� fikci� Defoe reg�ny�nek egyik f� alapelve. A f�szerepl� �tlagpolg�r, aki minden k�r�lm�ny k�zt k�pes a t�l�l�sre, egyes sz�m els� szem�lyben besz�li el a t�rt�netet, a reg�ny sz�vege �n�letrajzk�nt hat. St�lusa k�zvetlen. A m� megfelel a korabeli olvas�k ig�nyeinek. Olvasm�nyos, Val�szer�, K�l�nleges t�rt�netet mond el. A hiteles�t�s eszk�ze a pontos le�r�s �s a lelt�rszer� �br�zol�sm�d. Reg�nyt�pusa kalandreg�ny, amely a pikareszk folytat�sa. PIKARESZK: Pr�bat�teles kalandreg�ny. A cselekm�ny epiz�dok sorozat�t mondja el, amelyek k�zt nincs id�rendi-logikai kapcsolat. ROBINZON�D: A kor legn�pszer�bb irodalmi m�faja. Elnevez�s�t Defoe reg�ny�r�l kapta. A t�rt�net f�h�se egy lakatlan szigetre ker�l �s ott civiliz�ci�t teremt mag�nak, jobb emberr� v�lik. Szerkezete: L�tsz�lag spont�n besz�mol�, val�j�ban tudatos, �tgondolt szerkezete van. Az elbesz�l� az id�s Robinson. (A szerz� helyett � a narr�tor, szerepe egykori �nmaga meg�t�l�se). Helysz�n Anglia, Braz�lia, illetve a szimbolikus helysz�n a Sziget! T�bbletjelent�se van: *Az ember sz�m�ra a menek�l�s lehet�s�ge, az �si v�gy teljes�t�se, hogy mag�nyos legyen. A sziget fel�rt�keli az ember erej�t �s k�pess�geit, hiszen egyed�l kell boldogulnia. Isten jelenl�te a m�ben: A m� szerkezete a Gondvisel� l�t�t hangs�lyozza, az emberi sorsot eleve elrendeltk�nt mutatja be. El�re sejthet�, hogy Robinsonnal mi fog t�rt�nni. (,,Olyan emberhez hasonl�tok, mint aki valamilyen elhagyott szigetre vet�d�tt”) Jellemfejl�d�s a m�ben: 5 �llom�sa van: 1: B�n /Kalandv�gy/ 2: B�nh�d�s /Szigetre ker�l�s/ 3: B�nh�d�s /Mag�ny/ 4: Megb�n�s 5: Felemelked�s, megtisztul�s. Alap�rt�ke az otthon �s a hivat�s, amit Robinson a megszokott�l elt�r� m�don, a szigeten tal�l meg. Swift: 1667-ben sz�letett �rorsz�gban. Nem volt �r. Nagyb�tyjai nevelt�k apja hal�la ut�n. Tanulm�nyai ut�n Angli�ba k�lt�z�tt, �s Sir William Temple titk�ra lett. F�esperes lett a dublini sz�kesegyh�zban. 1714-ig f�leg Londonban �lt, pamfleteket, szatirikus m�veket alkotott. Irodalmi harcokba vetette mag�t. El�sz�r a whig, majd a tory p�rt oldal�n �llt. 1714-ben hazak�lt�z�tt Dublinba. Visszavonult �letet folytatott, k�t n�h�z is f�zt�k �rzelmi sz�lak. Stella �s Vanessa. Az 1720-as �vek jelentett�k �r�i munk�ss�g�nak cs�cspontj�t, 1726-ban sz�letett meg a Gulliver utaz�sai. Vil�gn�zet�t a pesszimizmus k�pviselte. F� m�ve m�g a Szer�ny javaslat (1729, Csecsem�k h�sa). 1730as �vekben m�r k�l�nb�z� betegs�gek gy�t�rt�k, nem volt besz�m�that�. 1745-ben Dublinban halt meg. Gulliver: 1726-ban keletkezett. A vil�girodalom legnagyobb szat�r�ja. Swift Defoe-hoz hasonl�an igaz t�rt�netk�nt �ll�totta be reg�ny�t. A g�ny c�lpontja az emberi �nhits�g, nagyk�p�s�g �s az ostobas�g. St�lusa h�v�s �s t�rgyilagos, a legnagyobb k�ptelens�geket is komolyan adja el�. Eszk�zei: A t�lz�s �s az abszurd fekete humor. Szerkezete: M�faj: �sszetett m�faj� alkot�s. (Kalandreg�ny-val�s�gos, Utaztat� reg�ny-pikareszk. A kalandok sorrendje felcser�lhet�). Politikai szat�ra, vagy �llamreg�ny, mert Swift apr�l�kosan jellemzi a megl�togatott orsz�gok �llamform�j�t, politikai rendszer�t. Nyihah�kn�l ellenut�pia: Elk�pzelt rossz t�rsadalom bemutat�sa. 4 r�sz: 1. Liliput: A t�rp�k orsz�ga. 2. �ri�sok f�ldje. 3. Laputa: Tud�sok. 4. Nyihah�k orsz�ga. A m� szerkezetileg egys�ges. A szerz� fejezetekre tagolja. A r�szek el�tt r�vid �sszefoglal� olvashat�, �gy nem meglep� a t�rt�net. A szerz� c�lja a megh�kkent� esem�nyek t�rgyszer� le�r�sa. Elbesz�l�: A t�rt�netek elbesz�l�je az utaz� seborvos Gulliver. Reg�ny, egyes sz�m els� szem�ly� visszaeml�kez�s. (Swift a haj�t�rt�netek hagyom�ny�t k�veti, a hiteless�g l�tszat�t akarja kelteni.) F�szerepl�: Az utaz�sok f�h�se Gulliver. Pontos h�tteret rajzol k�r� a szerz�. Ismerj�k csal�di k�r�lm�nyeit, sz�rmaz�s�t, foglalkoz�s�t, kor�bbi esem�nyeit. Angol �llampolg�rk�n jelenik meg. Mindent, amit l�t, �sszehasonl�t�st nyer az angliai �llapotokkal. Az els� k�t r�szben konkr�t utal�sok tal�lhat�ak a korabeli politikai viszonyokra. �tlagembert k�pvisel, egyszerre rokona Od�sszeusznak �s Robinsonnak. Reg�ny szeml�lete, t�rsadalom�br�zol�s: Az els� 2 k�nyv a t�rsadalmi �let szat�r�ja. A m�sodik 2 az ember szellemi �s erk�lcsi �rt�keinek kritik�ja. A m� f� tan�t�sa, hogy minden �rt�k relat�v, hiszen a k�l�nb�z� helysz�neken m�s-m�s �rt�kek uralkodnak. Reg�ny hat�sa: M�r a korban is ellentmond�sos volt a meg�t�l�se, hiszen nem fogadta el a felvil�gosult gondolkod�son alapul� �rt�krendet. Akik folytatj�k ezt a hagyom�nyt: Karinthy, Szathm�ri S�ndor. Voltaire: Francois Marie Auret. P�rizsban sz�letett j�m�d� csal�dban. A jezsuit�k h�res iskol�j�ban tanult. 1726-ban �ssze�tk�z�sbe ker�lt egy hercegi csal�dtaggal, ez�rt a Bastille-ba beb�rt�n�zt�k, majd Angli�ba sz�m�zt�k. Hazat�rte ut�n 15�vet t�lt�tt m�velt bar�tn�j�nek, Madame Chatelet-nak vid�ki kast�ly�ban. 1750-ben Potsdamba k�lt�z�tt a porosz kir�ly megh�v�s�ra. 1778-ban visszat�rt P�rizsba, hamarosan meghalt. 1791-ben a p�rizsi Panteonba helyezt�k hamvait. Candide: 1759-ben keletkezett. M�faja: Filoz�fiai vagy t�zisreg�ny. Egy filoz�fiai t�tel �ll�t�s�t vagy tagad�s�t tartalmaz� cselekm�nyes reg�ny. Reg�nyt�pusa: Pikareszk. (Szerepl�k utaznak, kalandok sorrendje felcser�lhet�). T�rsadalmi h�ttere: Meghat�rozta Voltaire t�rt�nelemszeml�lete. (A vil�g t�rt�net�t b�ntettek t�rt�netek�nt fogta fel). K�t t�rt�nelmi esem�ny hat�sa mutathat� ki m�g: 1755-�s Lisszaboni f�ldreng�s. 1756-os 7 �ves h�bor�. Szerkezete: Utaz�sok sorozat�ra �p�l, Eur�p�n �s D�l-Amerik�n �t. Szerkezete epiz�dok sorozat�ra �p�l, melyek k�zt nincs �sszef�gg�s. Filoz�fiai h�tt�r: Leibniz tan�t�sa, miszerint ez a vil�g a l�tez� vil�gok legjobbika, hiszen Isten teremtette, hib�i az emberek rossz �rt�kel�s�b�l ad�dnak. Ezt a t�telt c�folja ironikus form�ban Voltaire. A m� v�g�re bebizony�tja, hogy ez a vil�g a l�tez� vil�gok legrosszabbika. Szerepl�k: F�h�se Candide, �rtatlan, j�mbor egy�gy� alak. Szerelme Kunigunda, aki megtestes�ti Candide rem�nyeit. Nevel�je Pangloss mester, Leibniz tan�t�sainak sz�cs�ve. A f�h�s ellenpontja Martin, a pesszimizmus k�pvisel�je. M� megold�sa: A ,,m�velj�k kertjeinket” esem�ny, azaz a munka dics�rete. “V�r a munka a kertben” , mert �gy t�vol tarthat� az embert�l a 3 legf�bb rossz: Unalom, B�n, Sz�ks�g, a n�lk�l�z�s.

2006.11.03. 16:20

Sehol senki! Mindenki Faustot olvas! Vagy Candide-dot! :)))))))))))))))) Vagy a r�vid�tettj�t! :))))))))

[Friss hozz�sz�l�sok] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]