�j bejegyz�s Friss�t�s

2006.11.20. 21:11

J� lett a puska pogee dr�ga..meg szonja a f�ci is joo lett..�gy csak lesz vel�nk vmi hnap:D Bettyke

2006.11.20. 20:53

h� h� itten van:) pogee

2006.11.20. 20:53

Az Els�rend� k�t�sek: Elektronegativit�s (EN): A k�t�sben l�v� atom elektronvonz� k�pess�ge. Alulr�l felfel�, balr�l jobbra n� az EN. F�MES K�T�S: Kis EN-al rendelkez� f�matomok (EN<2). APOL�RIS KOVALENS K�T�S: Viszonylag nagy EN-al rendelkez� nem f�matomok (EN>2). IONOS K�T�S: Egym�ssal reag�l� atomok EN-k�l�nbs�ge nagy (∆ EN ≥ 2) POL�RIS KOVALENS K�T�S: Egym�ssal reag�l� atomok EN-k�l�nbs�ge kicsi (0 <∆EN < 2). F�mes k�t�s: A pozit�v t�lt�s� f�matomt�rzsek �s a delokaliz�lt elektronok k�z�tti vonz�s. F�mes k�t�ssel �sszekapcsolt f�matomt�rzsekà f�mr�cs. A f�mek megismert tulajdons�guk, megmunk�lhat�s�guk a f�mes k�t�ssel �s a f�mr�cs szerkezet�vel magyar�zhat�. F�matomoknak kev�s vegy�rt�kelektron, atommagt�l t�vol vannak, laz�n k�t�ttek. Sok f�matom egym�shoz k�zel ker�là Kis EN-al rendelkez� f�matomok leadj�k a vegy�rt�kelektronjaikat. à Pozit�v t�lt�s� f�matomt�rzsek �s egy delokaliz�lt (nem helyhez k�t�tt) elektronrendszer j�n l�tre. Delokaliz�lt elektronrendszerà J� �ramvezet�k a f�mek. Kovalens k�t�s: K�z�s elektronp�rral kialak�tott kapcsolat. G�zok: K�tatomos molekul�k halmazai. Molekul�k �sszes energi�ja < szabad atomok energi�j�nak �sszegeà A molekulak�pz�d�s energia-felszabadul�ssal j�r. A molekul�kban az atomok elektronp�rral kapcsol�dnak �ssze. K�t�, nem k�t� elektronp�rok. Kovalens k�t�skor a vegy�rt�kelektronok az atomp�ly�kr�l molekulap�ly�ra l�pnek. Molekulap�lya: Atomp�ly�k �tfed�sekor j�n l�tre. Molekulap�lya: Az a t�rr�sz a molekul�ban, ahol az elektronp�r 90%-os val�sz�n�s�ggel tart�zkodik. Szigma k�t�s: Az a k�t�s, amelyben a k�t� elektronp�r elektrons�r�s�ge a k�t�s tengelye ment�n a legnagyobb. A szigma k�t�s tengelyszimmetrikus. P� k�t�s: Az olyan k�t�s, amelyben a k�t� elektronp�r elektrons�r�s�ge a tengely�re mer�legesen a legnagyobb. A p� k�t�s s�kszimmetrikus. Az egyszeres k�t�s mindig szigma k�t�s. Kovalens k�t�s jellemz�i: K�t�si energia: Egy mol molekul�ban k�t atom k�z�tti k�t�s felszak�t�s�hoz sz�ks�ges energia. P� k�t�s felszak�t�s�hoz kevesebb energi�t kell befektetni, mint a szigma k�t�s�hez. K�t�shossz: A k�t�st l�tes�t� atomok magjai k�z�tti t�vols�g. Min�l nagyobbak a k�t�st l�tes�t� atomok, ann�l nagyobb a k�t�shossz. K�t�ssz�g: A kapcsol�d� atomok k�t�sei �ltal bez�rt sz�g. H2Oà V-alak, 105◦. NH3à Piramis, 107◦. CH4à Tetra�deres, 109,5◦. CO2à Line�ris, 180◦. COà DATIV: Olyan kovalens k�t�s, ahol egy atom adja a k�t� elektronp�rt. Kovalens vegy�rt�k: Egy adott molekul�ban az egy atomhoz tartoz� k�t� elektronp�rok sz�ma. Molekul�k t�rbeli alakja, a kovalens k�t�s polarit�sa: K�t�spolarit�s: Apol�ris, ha: Azonos atomokb�l �ll� molekula. Pl.: H2, Cl2. Molekulapolarit�s: Dip�lus, ha a k�t�p�r elektroneloszl�sa nem! szimmetrikus. Pl.: PCl3. K�zponti atom: Az a legnagyobb vegy�rt�k� atom, amelyhez a t�bbi atom kapcsol�dik a molekul�ban. �ll�t�sok! 1. A kett�n�l t�bbatomos molekul�kban a k�zponti atom k�r�l elhelyezked� elektronp�rok egym�st a lehet� legt�volabbra tasz�tj�k. 2. A nemk�t� elektronp�rnak nagyobb a helyig�nye, mint a k�t� elektronp�r�, mert csak egy atommag vonz� hat�sa alatt �ll. 3. A molekul�k t�rbeli alakj�t a szigma k�t�sek hat�rozz�k meg. A p� k�t�sek ezt l�nyegesen nem befoly�solj�k. 4. A molekula polarit�s�t a k�t�spolarit�s �s a molekula alakja egy�ttesen hat�rozza meg. Ionok k�pz�d�se atomokb�l, az ionk�t�s: Ioniz�ci�s energia: Az az energia, amely 1 mol szabad alap�llapot� atom legk�nnyebben leszak�that� elektronj�nak elt�vol�t�s�hoz sz�ks�ges. Elektronaffinit�s: Az az energia, amely akkor szabadul fel vagy nyel�dik el, ha 1 mol alap�llapot� szabad atomb�l egyszeresen negat�v t�lt�s� ion k�pz�dik. KATION: Ha az elektron energi�ja elegend� nagy ahhoz, hogy a mag vonz�erej�t teljesen legy�zze, akkor leszakad a magr�l. A semleges atomb�l �gy pozit�v t�lt�s� ion, kation �s t�le f�ggetlen elektron keletkezik. ANION: Az atomokb�l elektronfelv�tellel negat�v t�lt�s� ionok, anionok k�pz�dnek. Ez �ltal�ban energia-felszabadul�ssal j�r. A kis elektronegativit�s� f�mek �s a nagy elektronegativit�s� nemf�mek reakci�j�val ionvegy�letek k�pz�dnek. Az ionr�csban pozit�v �s negat�v t�lt�s� ionok helyezkednek el �gy, hogy az ellent�tes t�lt�sek egym�shoz t�vol vannak. Az ellent�tes t�lt�s� ionok k�z�tti elektrosztatikus vonz�st ionk�t�snek nevezz�k. Az ionos k�t�s er�ss�g�t az ionr�cs energi�val jellemezz�k. R�csenergia az 1 mol krist�lyos anyag szabad, g�zhalmaz�llapot� ionokra bont�s�hoz sz�ks�ges energia.

2006.11.20. 19:46

�s a k�mia......????:S Csilla

2006.11.20. 19:20

2006.11.20. 14:08

a ?jelek hely�n �ltal�ban nyilak vannak --> sz

2006.11.20. 14:08

Naprendszer kis �gitestei Hold: legismertebb �gitest, er�sen elliptikus p�lya, sziderikus kering�s �s tengelyforg�s mindig ugyanazt az oldal�t l�tjuk. Holdfogy.: teliholdkor a F�ld �rny�k�ba ker�l. Napfogy.: �jholdkor a Hold a Nap el� ker�l. L�gk�re nincs. F�leg becsap�d�sok tark�tj�k. Mars: Phobos, Deimos. Jupiter: Ganymedes: j�gfelsz�n, kr�terek. Callisto: j�gfelsz�n. Europe: j�gk�reg, alatta v�z�ce�n. Io: k�n�ce�n j�ggel fedve, er�s vulk�ni tev�kenys�gek. Szaturnusz: Tit�n: N l�gk�r, CH felh�zet. Ur�nusz: Titania, Oberon: �risi kr�terek. Miranda: j�gtektonikus foltok. Neptunusz: Triton: v�zj�gk�reg, CH4-NH3 �ce�n. Kisbolyg�k (aszteroid�k) nagyobbak g�mbszer�ek, a kisebbek szab�lytalanok, l�gk�r�k nincs, impakt form�k. �st�k�s�k: kicsi, sz�p �gitestek, elny�lt p�ly�val, hossz� peri�dussal. Napk�zelben p�rolog. Meteorok: apr�, s�t�t. L�gk�rbe �rve felizzikfelvillan�s, a legt�bb elhamvameteorit.

2006.11.20. 14:08

A Naprendszer fizikai jellemz�i, �s kialakul�sa Naprendszer: g�mb alak� t�r, amit a Nap gravit�ci�s tere �s sug�rz�sa ural. Nap: a rendszer k�zponti csillaga. Plan�t�k: Nap k�r�l keringenek, ellipszis p�ly�n, egy s�kban �s ir�nyban, 2 kiv�tellel egy ir�nyban forognak, nincs saj�t f�ny�k. Kepler-t�rv�nyei: 1) az ellipszis egyik gy�jt�pontj�ban a Nap 2) a p�lyasug�r egyenl� ter�leteket s�rol 3) a kering�si id� n�gyzete egyenesen ar�nyos a napt�vols�g k�b�vel. Bels� bolyg�: 4 kis m�ret�, nagy s�r�s�g� k�zetbolyg�. K�ls� bolyg�: 4 nagy m�ret�, kis s�r�s�g�, er�sen lapult g�zbolyg�. Kisbolyg� (aszteroida): m�ret�k v�ltoz�, s�r�s�g�k nagy, ferde p�ly�j�ak. T�rpebolyg�: ellipszis p�lya, piszkos j�gb�l �ll� �gitest. Holdak: bolyg�k k�r�l keringenek, bel�l k�zet, kifel� vegyes �sszet�tel, hideg, l�gk�r n�lk�li testek. �st�k�s�k (kom�t�k): elny�lt p�lya, piszkos h�goly�k. Meteorok: apr� testek a Nap k�r�l, sz�thullott �st�k�s�k. Naprendszer keletkez�se: kozmikus g�z- �s porfelh� gravit�ci�s �sszeh�z�d�sgyorsul� forg�s lapul�saz anyagok dermed�spont szerint elk�l�n�lnekkisbolyg�k, holdak�st�k�s�k

2006.11.20. 14:07

A Vil�gegyetem szerkezete, �s sz�let�se �srobban�s: 15-20 milli�rd �ve, az �sszes anyag egyetlen forr�, szupers�r�s�g� g�mbben t�m�r�lt. Vil�g kialakul�sa: Els� 3 sec: fotonok �s hadronokfelf�v�d�s, H atommagok keletkeznek. 300ezer �vig: a vil�gegyetem anyaga homog�n, gyorsan t�gul. 300ezer �v ut�n m�k�dni kezd a gravit�ci�. Metagalaxis: az Univerzum �ltalunk bel�that� r�sze. Galaxisok: t�bbsz�z-milli�rd csillagot tartalmaz� rendszerek. Pl.: Kis- �s Nagy-Magell�n. Tej�trendszer: a mi galaxisunk, �tlagos, spir�lis rendsz, 100mrd csillaggal. K�d�k: a vil�gegyetem anyag�nak egy r�sze nem alkot csillagokat. Diff�z k�d�k: f�leg H, pl.: Orion-k�d, Tarantella-k�d. Reflexi�s-k�d�k: f�leg mikroszkopikus grafit krist�lyok, k�zeli csillagok f�ny�t sz�rja. S�t�t k�d�k: nincs f�ny�k (csillagokt�l t�vol). Pl.: L�fej-k�d. Planet�ris-k�d�k: felrobbant csillagok ledobott g�zburka. Halmazok: sok csillag a galaxison bel�l is kisebb rendszereket alkot. Ny�lt halmazok: 1-1 g�zk�d anyag�b�l k�pz�dnek. G�mbhalmazok: id�s csillagok a tej�t alatt �s f�l�tt.

2006.11.20. 14:07

�h, h�t ez j� t�m�r lett, ink�bb elk�ld�m egyes�vel...sz

2006.11.20. 14:06

A Vil�gegyetem szerkezete, �s sz�let�se �srobban�s: 15-20 milli�rd �ve, az �sszes anyag egyetlen forr�, szupers�r�s�g� g�mbben t�m�r�lt. Vil�g kialakul�sa: Els� 3 sec: fotonok �s hadronokfelf�v�d�s, H atommagok keletkeznek. 300ezer �vig: a vil�gegyetem anyaga homog�n, gyorsan t�gul. 300ezer �v ut�n m�k�dni kezd a gravit�ci�. Metagalaxis: az Univerzum �ltalunk bel�that� r�sze. Galaxisok: t�bbsz�z-milli�rd csillagot tartalmaz� rendszerek. Pl.: Kis- �s Nagy-Magell�n. Tej�trendszer: a mi galaxisunk, �tlagos, spir�lis rendsz, 100mrd csillaggal. K�d�k: a vil�gegyetem anyag�nak egy r�sze nem alkot csillagokat. Diff�z k�d�k: f�leg H, pl.: Orion-k�d, Tarantella-k�d. Reflexi�s-k�d�k: f�leg mikroszkopikus grafit krist�lyok, k�zeli csillagok f�ny�t sz�rja. S�t�t k�d�k: nincs f�ny�k (csillagokt�l t�vol). Pl.: L�fej-k�d. Planet�ris-k�d�k: felrobbant csillagok ledobott g�zburka. Halmazok: sok csillag a galaxison bel�l is kisebb rendszereket alkot. Ny�lt halmazok: 1-1 g�zk�d anyag�b�l k�pz�dnek. G�mbhalmazok: id�s csillagok a tej�t alatt �s f�l�tt. A Naprendszer fizikai jellemz�i, �s kialakul�sa Naprendszer: g�mb alak� t�r, amit a Nap gravit�ci�s tere �s sug�rz�sa ural. Nap: a rendszer k�zponti csillaga. Plan�t�k: Nap k�r�l keringenek, ellipszis p�ly�n, egy s�kban �s ir�nyban, 2 kiv�tellel egy ir�nyban forognak, nincs saj�t f�ny�k. Kepler-t�rv�nyei: 1) az ellipszis egyik gy�jt�pontj�ban a Nap 2) a p�lyasug�r egyenl� ter�leteket s�rol 3) a kering�si id� n�gyzete egyenesen ar�nyos a napt�vols�g k�b�vel. Bels� bolyg�: 4 kis m�ret�, nagy s�r�s�g� k�zetbolyg�. K�ls� bolyg�: 4 nagy m�ret�, kis s�r�s�g�, er�sen lapult g�zbolyg�. Kisbolyg� (aszteroida): m�ret�k v�ltoz�, s�r�s�g�k nagy, ferde p�ly�j�ak. T�rpebolyg�: ellipszis p�lya, piszkos j�gb�l �ll� �gitest. Holdak: bolyg�k k�r�l keringenek, bel�l k�zet, kifel� vegyes �sszet�tel, hideg, l�gk�r n�lk�li testek. �st�k�s�k (kom�t�k): elny�lt p�lya, piszkos h�goly�k. Meteorok: apr� testek a Nap k�r�l, sz�thullott �st�k�s�k. Naprendszer keletkez�se: kozmikus g�z- �s porfelh� gravit�ci�s �sszeh�z�d�sgyorsul� forg�s lapul�saz anyagok dermed�spont szerint elk�l�n�lnekkisbolyg�k, holdak�st�k�s�k Naprendszer kis �gitestei Hold: legismertebb �gitest, er�sen elliptikus p�lya, sziderikus kering�s �s tengelyforg�s mindig ugyanazt az oldal�t l�tjuk. Holdfogy.: teliholdkor a F�ld �rny�k�ba ker�l. Napfogy.: �jholdkor a Hold a Nap el� ker�l. L�gk�re nincs. F�leg becsap�d�sok tark�tj�k. Mars: Phobos, Deimos. Jupiter: Ganymedes: j�gfelsz�n, kr�terek. Callisto: j�gfelsz�n. Europe: j�gk�reg, alatta v�z�ce�n. Io: k�n�ce�n j�ggel fedve, er�s vulk�ni tev�kenys�gek. Szaturnusz: Tit�n: N l�gk�r, CH felh�zet. Ur�nusz: Titania, Oberon: �risi kr�terek. Miranda: j�gtektonikus foltok. Neptunusz: Triton: v�zj�gk�reg, CH4-NH3 �ce�n. Kisbolyg�k (aszteroid�k) nagyobbak g�mbszer�ek, a kisebbek szab�lytalanok, l�gk�r�k nincs, impakt form�k. �st�k�s�k: kicsi, sz�p �gitestek, elny�lt p�ly�val, hossz� peri�dussal. Napk�zelben p�rolog. Meteorok: apr�, s�t�t. L�gk�rbe �rve felizzikfelvillan�s, a legt�bb elhamvameteorit. egy kis f�ldrajz. asszem a 3. �s 5. anyagot nem �rtam le, azt tess�k megtanulni, vagy esetleg le�rni.(: sz

2006.11.19. 21:07

Az meglehet l�tod...Csin�lok �n neked is csak el�bb neki k�ne �llnom:D 10 sort �rtam kb, azt�n nem volt t�relmem folytatni. Jencnek nem vesz�nk pi�t m�gse mer az� na! Vesz�nk egy �dv�zl�lapot, al� lesz iratva azt�n k�sz,meg fog esni rajtunk a sz�ve..:D pogee

2006.11.19. 20:37

Dompee dr�g�d sztem a jencinek sz�nt pi�t issza...(HA j�l ismerem...) aztat a f�cipusk�t meg nyomhatn�l nekem is... de majd megk�rlek... meg mindenf�le m�s puska is k�ne mer el�gg� alapon vok... ( de majd tarh�lok m�skor) Boldee

2006.11.19. 17:17

Dompee dr�ga te meg oly r�g irt�l ide...H�t mi j�t csin�lsz?:D pogee

2006.11.19. 17:10

Jaah, Jen� b�nak vesz�nk k�peslapot szerd�ra!!! Mert tegnap volt a n�vnapja!! Am�gy el�sz�r borra gondoltunk, csakh�t m�gis az alkohol...:D Aszonta a K�vi, hogy az egy m�sik tan�rnak lenne j� aj�nd�k... (Madame Eau De Vie):D pogee

2006.11.19. 17:08

Csin�lok, aha!! De m�g nincs k�sz, szal csak holnap tom feltenni:P De meglesz;) pogee

2006.11.19. 15:31

Judit csin�lsz f�ci pusk�t ?? Ha igen l�gyszi hozz egy kett�t holnapra !!! Nem tudom megtanulni azt a szart !! Olyan sok benne a r�vid�t�s �s t�lottan v�zlatos !! Ha vkinek van �sszefoglal� v�zlata l�gyszi hozza el nekem is !! El�re is k�sz�n�m !! Fields

2006.11.18. 16:08

2006.11.18. 15:09

Ha van vkinek f�ldrajz "�sszefoglal� v�zlat" aakor rakja fel!!!!!! Naon k�szi:Csilla

2006.11.17. 10:16

jaaajjjjjj nekem se ment........................:S K�cce Sz a matekpusk�t:DDDDDDDDDDD Csilla

[Friss hozz�sz�l�sok] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]